Blog

2025. július 31., csütörtök

AI-hírek: Valóban intelligensek az AI-modellek? Megváltoznak a veszélyes munkakörök. Beférkőzik az AI a futballnézésbe. Van még igény emberi ügyfélszolgálatra?

Az elmúlt években szinte nincs olyan hét, hogy ne hallanánk újabb hírt az AI térnyeréséről. Egyesek szerint már most okosabb nálunk, mások inkább illúziónak tartják a mesterséges gondolkodást. Közben iparágak alakulnak át, veszélyes munkákat vesznek át a gépek, a szurkolók teljesen új módon élhetik át a futballt, és még az ügyfélszolgálatok jövője is kérdésessé vált. 

De mennyire hihetünk ezeknek az állításoknak, és meddig terjednek a mai mesterséges intelligencia képességei? Cikkünkben szoftverfejlesztőink kommentálják az elmúlt időszak jelentős AI-híreit.

Az Apple kimondta: amit jelenleg érvelő mesterséges intelligenciának nevezünk, az csak illúzió

Számos techcég dollármilliókat költ az AI-modellek fejlesztésére, de az Apple kutatói most megkérdőjelezték ezeknek a technológiáknak a tudását: a gépi tanulást vizsgáló tanulmányukban arra jutottak az Apple szakértői, hogy a ma létező legjobb nyelvi modellek valójában nem gondolkodnak és nem is érvelnek (hiába igyekeznek sokan ennek az ellentétét bizonyítani), csak ennek a látszatát keltik.

A kutatók különböző logikai feladványokat adtak a legfejlettebb nyelvi modelleknek, de azok sorra elbuktak, ahogy egyre összetettebb feladványokat kaptak.

Konklúziójuk: amit a felhasználók logikus lépések sorozatának látnak, amögött nem húzódik valódi logika, tehát igazi gondolkodásra és érvelésre képtelenek ezek a rendszerek.

Fejlesztői vélemények:

A ChatGPT és más nyelvi modellek jelen formájukban valóban nem képesek önálló, logikán alapuló gondolatok formálására, ez ismert. Én gyakran informatikában kevésbé jártas ismerőseimnek úgy magyarázom a működését, hogy képzeljék el a Google-t vagy más keresőmotort, csak éppen szteroidokon.

Míg a hagyományos keresőmotorok a felhasználók által feltett kérdések alapján weben talált linkeket adnak vissza egy előre megírt algoritmus szerint rendezve, addig a nyelvi modellek több forrást „átnyálazva” valószínűségi alapon következtetik ki, mi lehet a válasz a felhasználó kérdésére, majd abból generálnak egy meggyőzőnek hangzó, könnyen fogyasztható választ.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ezek a nyelvi modellek képtelenek önállóan eldönteni információk hitelességét, így előfordulhat, hogy a generált válaszokban fals adatok is szerepelnek.

A tévhit, miszerint a nyelvi modellek képesek lennének logikus gondolkodásra és érvelésre pont onnan fakadhat, hogy rendkívül meggyőző és nagyjából emberinek hangzó nyelvezettel generálnak válaszokat, viszont ezt csak eljátszani képesek, valójában nincsenek mögöttes gondolataik.

A kutatások csak bebizonyították azt, amit már régóta sejteni lehetett: az AI nem tud gondolkodni, és saját gondolatuk sincsen. A mi elménkkel talán felfogni sem lehet azt a mennyiségű adatot, amit betanítottak ezeknek a modelleknek, és pont ezeket az adatokat használja fel, miközben nekünk úgy tűnhet, hogy gondolkodik.

Ez nem gondolkodás, csak felhasználja az adatot, amihez hozzáfér. Ezek ellenére még mindig hasznos tud lenni megfelelően használva.

Megváltoztatja a Premier League, hogyan nézünk futballt?

Öt évre szóló stratégiai szövetséget kötött a világ legnézettebb futballbajnoksága és a Microsoft, aminek eredményeképp minden eddiginél több adat és előrejelzés segíti a szurkolókat.

A Microsoft hivatalos AI- és felhőpartnerré vált; az Azure, Copilot, valamint OpenAI technológiáival modernizálja a Premier League digitális platformjait, statisztikai rendszereit és működését.

A középpontban az új Premier League Companion áll: egy intelligens alkalmazás, amely több mint 30 évnyi statisztikát, 300 000 cikket és 9 000 videót elemezve kínál személyre szabott tartalmakat a szurkolóknak. A szezon során érkező új funkciók között szerepel egy AI-alapú asszisztens menedzser a Fantasy játékosoknak, valós idejű meccsadatok, és akár kérdezz-felelek lehetőségek is.

Fejlesztői vélemény:

A szurkolók számára ez egy nagyon hasznos és izgalmas fejlesztésnek ígérkezik, hiszen a személyre szabott tartalmak sokkal mélyebb és interaktívabb élményt biztosítanak, és még jól informált részvevői is lehetnek a bajnokságoknak. Egy ilyen fejlesztés biztosan nagyban megnöveli a szurkolói élményt, és közelebb hozza őket a sporthoz.

Drónok forradalmasítják a munkaigényes iparágakat

Friss jelentések szerint a drónok kulcsszerepet kapnak a fizikai automatizációban, különösen a munkaigényes ágazatokban. Ezek az eszközök hatékonyabban, gyorsabban és biztonságosabban gyűjtenek adatokat, ellenőrzik a nehezen hozzáférhető területeket, és csökkentik az emberi kockázatot. A mezőgazdaság, a gyártás és az építőipar is változásokra számíthat.

A technológia fejlődésével egyetlen kezelő több autonóm, mesterséges intelligenciával vezérelt drónt is irányíthat, miközben a szenzorok részletgazdagabb adatokat szolgáltatnak, mint maga az emberi szem.

Fejlesztői vélemény:

Már régen időszerű volt egy ilyen fejlődés a nehezebb, fizikailag megterhelő területeken. Rengeteg olyan munka van, ami árthat az egészségnek, vagy éppen egy az egyben életveszélyes, mégis valakinek meg kell megcsinálnia, és a gépek pont megfelelnének erre a célra. A drónok segítségével ezen munkák elvégzése sokkal biztonságosabban és hatékonyabban zajlana.

Mégsem váltja le az AI az emberi ügyfélszolgálatot?

Bár az AI-forradalom gyors és teljes automatizációt ígért, egyes előrejelzések szerint a vállalatok felénél meggondolták magukat a döntéshozók, és 2027-ig mégsem csökkentik jelentősen ügyfélszolgálati dolgozóik számát. A teljesen AI-alapú ügyfélszolgálat bevezetése jóval nehezebb, mint várták.

A cégek többsége inkább hibrid megközelítést alkalmaz: az automatizált megoldások mellett megtartják az emberi kapcsolatot is, különösen összetettebb ügyek esetén.

Fejlesztői vélemények:

Ez elég erősen várható volt—az AI nem tudja teljes mértékben lecserélni az embert. Nem is úgy kellene használni, hogy felváltsa az embert, hanem hogy segítse és támogassa az emberek munkáját. Az ilyen területeken különösen hangsúlyt kell fektetni például az ügyféllel való empatikusságra és a problémamegoldásra, amikre az AI nem képes, de egy ember igen.

Úgy érzem, ez az anekdota világít rá egyik legjobban arra a tényre, hogy az MI jelen formájában még nem tart ott, mint arra megjelenésekor nagyon sokan számítottak. Többen is elkeseredve konstatálták, hogy vége a világnak, eljött a Skynet és az ember leváltásra kerül.

Most pedig kiderül, hogy ügyfélszolgálatos munkát se képes önállóan elvégezni, hogy is van ez?

Mielőtt teljesen alábecsülnénk robotsegédünket érdemes leszögezni, hogy ha egy olyan valakinek az ügyeivel kellene segítenie, aki 100% pontosan tudja mi az igénye és azt érthetően el is tudja magyarázni, valószínűleg mostanra már képes lenne ezeket kezelni.

Viszont itt jön be a képletbe az ember, akire gyakrabban nem jellemzőek az előbb írtak, mint igen. Így pedig szükséges az emberi ügyfélszolgálatosok munkája is, hogy garantáltan mindenki megfelelő megoldást kapjon a problémáira. Jelenleg pedig ebben segít a hibrid megoldás, ahol elsőnek egy AI-asszisztens segít beazonosítani az ügyfél problémakörét, majd a megfelelő emberi ügyintézőhöz irányítja.

Források:

Hogyan tudjuk megvalósítani az elképzeléseid?

Kérj díjmentes
online konzultációt!

Inkább felhívnál minket? Keress minket a +36 (30) 974-0934 számon!